CSORVÁS MEGÚJULÁSÁÉRT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

A 2010. január 30.–i módosítással – a módosítás vastagított betűvel
nyomtatva – egységes szerkezetben.

- 2010. január 30.-

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A szervezet neve: Csorvás Megújulásért Egyesület - továbbiakban: Egyesület –

2. Az Egyesület jelszava: „Csorvásiak Csorvásért”

3. A szervezet székhelye: 5920 Csorvás Tavasz u. 14.

Működési területe: Csorvás Város közigazgatási területe.

4. Az Egyesület jogi személy. Működésének elveit és alapvető szabályait a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a Polgári Törvénykönyvről szóló módosított 1959. évi IV.tv. az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv., valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. vonatkozó rendelkezései határozzák meg.

5. Az egyesület célja:

- Csorvás lakosainak segítése baráti és kisközösségi csoportok kialakításában.

- Közösségi élet szervezése.

- Kulturális, sport és szabadidős programok szervezése. (1997. évi CLVI. tv. 26. § c. pont 5., 14.)

- Kiemelt célként kezeli a gyermek és ifjúsági ügyet.

- Gyermek és ifjúsági programok szervezése.

- Környezetvédelem, környezeti kultúrára nevelés. (1997. évi CLVI. tv. 26. § c. pont 9.)

- Községszépítés, községi építészeti és természeti értékek védelme. (1997. évi CLVI. tv. 26. § c. pont 6.)

- Erősíti a kötődést a településhez.

- Az Egyesület politikai pártoktól függetlenül végzi munkáját.

6. Az egyesület céljai megvalósításához a helyi lehetőségek feltárásával és felhasználásával végzi munkáját Csorvás lakosságának körében. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.

II. AZ EGYESÜLET TAGJA, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

1. Az egyesület tagja lehet minden magyar állampolgár, illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, amennyiben az alábbi feltételeknek megfelel:

- Büntetlen előéletű.

- Az egyesület alapszabályát elfogadja, célkitűzéseivel azonosul.

- Az írásbeli belépési nyilatkozatát az egyesület elnökének átadja.

- Fizeti a tagdíjat. Az éves tagdíj összege 2.000Ft. A tagdíjat az alapító tagoknak az alakulását követő 30 napon belül, új belépő tagnak a belépési nyilatkozat beadásakor kell megfizetni.

- Az éves tagdíjat egyébként két részletben az első részletet febr.1-ig, a másodikat július 31.-ig kell megfizetni.

2. Az egyesület tagjának jogai:

- Részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein,

- Hozzászólási és szavazati joga van,

- Választó és válaszható az egyesület szerveibe, tisztségeibe

- Az egyesület szervének törvénysértő határozatát – a tudomásra jutástól számított 30 napon belül – a bíróságon megtámadhatja,

- A tag a munka során keletkezett kiadásainak megtérítését kérheti bizonylatolás mellett.

- utalványozó az elnök, az ő esetében, pedig az elnök helyettes.

3. Kötelességei:

- Tevékenyen és folyamatosan vegyen részt az Egyesület munkájában.

- Megbízását lelkiismeretesen a legjobb tudása szerint lássa el.

- Fizesse a közgyűlés által megállapított tagdíjat.

- Tartsa be az alapszabályt, a közgyűlés valamint az egyesület szervei által hozott határozatokat.

Ha valamely tag megsérti az alapszabályt, illetve tevékenysége sérti az egyesület vagy más egyesületi tag jogát, vagy jogos érdekét akkor az egyesületből való kizárása kezdeményezhető. A kezdeményezés joga valamennyi tagot külön-külön is megilleti.

A kizárásról a közgyűlés kétharmados többséggel dönt.

4. A tagsági viszony megszűnik:

- a tag kilépésekor,

- a tag halála esetén,

- a tag kizárása esetén,

- az Egyesület megszűnése esetén.

5. A tagsági viszony létesítésében a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozott szavazással határoz.

6. Pártoló tag lehet minden természetes és jogi személy, aki (amely) tevékenységével elősegíti az egyesület célkitűzéseinek megvalósítását. A pártoló tagok meghívó alapján tanácskozási, javaslattételi joggal részt vehetnek az Egyesület rendezvényein és közgyűlésén. A pártoló tagok az egyesület célkitűzéseinek megvalósításához anyagi hozzájárulást is fizethetnek.

7. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jog-következmények alól nem mentesül. Az egyesületnek egyidejűleg nem lehetnek tisztségviselői hozzátartozók. A tisztségviselők összeférhetetlenségére és kizárására az 1997. évi CLVI. tv. 8-9. §-ban írt szabályok kötelezően betartandók.

III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETI RENDJE

1. Az egyesület szervei:

- közgyűlés

- elnökség

- ellenőrző bizottság

Az Egyesület vezető tisztségviselői az Elnökség tagjai.

Az egyesület élén az elnöke, az Ellenőrző Bizottság élén az ellenőrző bizottság elnöke áll.

2. Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely valamennyi tagból áll. A közgyűlés szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik. A közgyűlést a tagok egyharmadának a kezdeményezésére soron kívül (30 napon belül) össze kell hívni.
A közgyűlés az elnökség döntése alapján is összehívható.

3. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok legalább 51%-a jelen van.

- A közgyűlést az elnök hívja össze és vezeti (alakuló közgyűlést kivéve)

- A közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

- A közgyűlésen minden tag egy szavazattal rendelkezik.

- Az alapszabály (alakuló ülésen történő elfogadásához) megállapításához egyhangú határozat szükséges.

- Titkos szavazást kell elrendelni a jelenlévő tagok legalább egyharmadának az indítványára. Ha az indítványt a közgyűlés elfogadta, bármilyen nyílt szavazásra tartozó kérdésben titkos szavazással kell eldönteni.

- Minősített, a jelenlévők kétharmados szavazási aránya szükséges az egyesület közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések eldöntésében (3/b pont)

- Szavazategyenlőség esetén az a döntés lesz érvényes, amelyre az elnök szavazott.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- Az alapszabály megállapítása és módosítása.

- Az éves költségvetés meghatározása.

- Az ügyintéző szerv éves beszámolójának elfogadása.

- az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, valamint szétválásának felosztásának kimondása.

- A tisztségviselők megválasztása. (Elnökség, Ellenőrző Bizottság tagjai)

- A közhasznúsági jelentés elfogadása.

4. A közgyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni. Az évi rendes közgyűlésnél a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között 15 napi időköznek kell lennie. Rendkívüli közgyűlés összehívása esetén ez az időköz legalább 8 nap. Ha a közgyűlés nincs szabályszerűen összehívva, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van és a közgyűlés megtartása ellen, nem tiltakozik.

A közgyűlés nyilvános, személyi ügyekben azonban bármelyik tag indítványára a jelenlévő tagok 50 % + 1 fő szavazással zárt ülést lehet elrendezni.

a. A közgyűlésről az elnök, vagy távolléte esetén az elnökhelyettes jegyzőkönyvet készítettet. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket, továbbá a közgyűlésen lezajlott fontos eseményeket, nyilatkozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat, vagy az abban részt nem vevőket.

b. A jegyzőkönyvet, a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő írja alá. A közgyűlés levezető elnöke – az elnök vagy távolléte, illetve akadályoztatása esetén – az elnökhelyettes.

c. Az elnök a közgyűlés által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (határozatok könyve). A határozatokat a jegyzőkönyv elkészülte után azonnal be kell vezetnie a határozatok könyvébe.

d. A határozatok könyve tartalmazza a közgyűlési határozatot, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát és személyét. A jegyzőkönyvbe és a határozatok könyvébe bármelyik tag betekinthet, és az azokban foglaltakról az elnök által hitelesített másolatot kérhet.

e. A határozatokat az ügyben érintett, de távollévő személlyel írásban kell közölni ajánlott levélben. A közgyűlésen jelenlévő személy nyilatkozik arról, hogy a határozatot tudomásul vette.

f. Az Egyesület működéséről, Csorvás lakosságát érintő eseményekről a község lakosságát a Csorvási Híradón és helyi TV-n keresztül tájékoztatja.

6. Az Elnökség:

Az egyesület képviseleti és ügyintéző szerve az Elnökség. Az Elnökség héttagú, tagjait a közgyűlés választja, a közgyűlés döntésétől függően nyílt, vagy titkos szavazással, 3 éves időtartamra, újraválasztásuk nem korlátozott.

A képviseletére jogosult az elnök, és az általa adott meghatalmazás alapján az elnökség bármely tagja.

Az Elnökség szervezi az Egyesület tevékenységét, kezeli vagyonát. Az Elnökség az éves rendes közgyűlés előtt köteles beszámolni a szervezet éves munkájáról, a vagyon kezeléséről. A vagyonkezeléssel kapcsolatos aláírási jog az elnököt illeti meg.

Az Elnökség akkor határozatképes, ha legalább az elnök és három tagja jelen van.

Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik, ülései nyilvánosak. Az ülést az elnök hívja össze. Az Elnökség a döntéseiről, tevékenységeiről közgyűlésen köteles beszámolni. Az Elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, és a hozott határozatokat nyilván kell tartani, a közgyűlésnél leírtak értelemszerű alkalmazásával. Az Elnökség ülésének összehívására a közgyűlésnél leírtakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy rendkívüli elnökségi ülést 3 napi időközzel is össze lehet hívni.

7. Az elnök feladata:

Az Egyesület vezetése, az adminisztrációs munka, pénzügyi gazdálkodás irányítása. A cégjegyzésre önállóan jogosult.

8. Az elnök-helyettes feladata:

Az elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén ellátja az elnöki feladatokat.

9. Az ellenőrző bizottság feladata:

Felügyeli az egyesület tevékenységét, gazdálkodását, őrködik azon, hogy az a kitűzött céloknak, a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen. Szükség szerint, de évente legalább kettő alkalommal ülésezik, üléseit elnöke, írásban, a napirend közlésével, 3 napi időközzel hívja össze. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az ellenőrző bizottság a döntéseiről, tevékenységeiről közgyűlésen köteles beszámolni. Üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, és a hozott határozatokat nyilván kell tartani, a közgyűlésnél leírtak értelemszerű alkalmazásával.

Az ellenőrző bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól, pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

Az ellenőrző bizottság tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

Az ellenőrző bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezetőszervet az ellenőrző bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az ellenőrző bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

IV. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

1. A társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl a társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

2. Az Egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett tagdíjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból és hozzájárulásaiból képződik.

3. Az Egyesület célja megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági, vállalkozási tevékenységet is folytathat.

4. Az Egyesület pénzét, ha az engedélyezett napi keretet meghaladja, pénzintézetnél kell tartani. A napi keretet az elnök, a pénzintézetet az elnökség határozza meg. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt működésre fordíthatja.

V. AZ EGYESÜLET MEGSZÜNTETÉSE

Az 1989.évi II.tv. 20.§.:

A társadalmi szervezet megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával.

1989. évi. II. tv. 16. § ( 2.):

A bíróság az ügyész keresete alapján.

d. pont: feloszlatja a társadalmi szervezetet, ha annak működése a 2.§.(2.) bekezdésébe ütközik.

e. pont: megállapítja a társadalmi szervezet megszűnését, ha legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt 10 fő alatt van.

Az Egyesület megszűnése esetén az egyesületi vagyon a helyi önkormányzati szervezetet illeti meg, azt az egyesület alapszabályában meghatározott célra a közösség érdekében kell felhasználni.

VI. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

Az alapszabályban nem rögzített kérdésekben a a Polgári Törvénykönyv 61-64. §-ait, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv., valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az egyesület tagjait az elnökség a belépési nyilatkozatok alapján nyilvántartásba veszi, gondoskodik a tagok egyesületi igazolvánnyal való ellátásáról.

A jelen módosítással egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a 2010. január 30-án megtartott közgyűlés 35 db igen – 1 db nem szavazattal fogadta el.

Csorvás, 2010. január 30.

…………………………………… ………………………………………
Dr. Bárány Magdolna elnök jkv. vezető

…………………………………. .……………………………………

jkv. hitelesítő jkv. hitelesítő

Csorvás Megújulásáért Egyesület

Csorvás